Csütörtökön Bulgária is jelezte, hogy más európai uniós tagországokhoz hasonlóan ideiglenesen felmentést kér az Európai Bizottság javaslata alapján az orosz kőolajra kivetni tervezett EU-embargó alól.
A legfrissebb jelek szerint 3-3,5 éves haladék esetén már támogatná a három közép-európai ország az orosz olajra és finomított termékekre vonatkozó uniós olajembargót, az alku pedig a ma helyett péntekre összehívott újabb uniós nagyköveti találkozón akár meg is születhet.
Az Európa jövőjéről tartott konferenciasorozat javaslatainak megvalósításához az Európai Unió gyökeres reformjára, az uniós szerződések módosítására lenne szükség - állapították meg az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön szerdán elfogadott állásfoglalásukban. A Fidesz EP-képviselői szerint az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kudarcot vallott.
Miután ma bejelentette az Európai Bizottság elnöke az év végéig tervezett teljes orosz olajembargó tervét az EU-ban, rövid reakciót küldött a Reutersnek Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna haladékot arra, hogy a meglévő szerződései keretében továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat – jelezte egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek azután, hogy Ursula von der Leyen elnök az Európai Parlament előtt ma bejelentette a teljes uniós orosz olajembargós javaslatot. Arra a hírügynökség második forrása nem válaszolt egyértelműen, hogy a finomított orosz olajtermékek embargója alól is 2023 végéig kapna-e felmentést a két ország, vagy sem.
Teljeskörű, a vezetékes és a tengeri szállítású orosz nyersolajra és finomított olajtermékekre vonatkozó uniós importtilalom bevezetésére tett szerdán javaslatot az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén a hatodik uniós oroszellenes csomag keretében. Frissítés! Később kiderült, hogy az idén év végével hatályba lépő teljes orosz olajimport tilalom alól 2023 végéig szóló felmentést kaphat Magyarország és Szlovákia. Erről ebben a külön cikkünkben írtunk.
Az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy bármelyik európai uniós tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért vagy hajlandó lenne erre - közölte hétfőn Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos.
„A magyar álláspont az olaj- és gázembargó esetében nem változott: nem támogatjuk!” – írta ki hétfőn délelőtt a Facebookra és a Twitterre, illetve küldte el a Reutersnek emailben Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra a német ZDF-értesülésre reagálva, miszerint Magyarország is feladhatta elutasító álláspontját az orosz olajembargó ügyében.
Az Európai Bizottság kedden terjeszti be azt a javaslatát, amely év végével tiltaná be az Európai Unióban az orosz olajtermékek importját, tehát a kőszén embargójához hasonlóan lesz egy több hónapos felkészülési idő, és speciális helyzete miatt Magyarország és Szlovákia „bizonyos mentességeket, vagy átmeneti intézkedéseket” kap – tudta meg a Politico Ursula von der Leyen bizottsági elnök köreiből.
Ha se Moszkva, se Brüsszel nem enged az orosz gázt rubelért című huzavonában, akkor egy súlyos téli gázválság felé haladhat főleg a mi régiónk, mert nem tudjuk kellően feltölteni őszig a gáztárolókat, így elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására – derült ki egy csütörtöki átfogó gázipari elemzésből, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat például május 1-től. A legfrissebb jelek sajnos abba az irányba mutatnak, hogy se Moszkva, se Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni, hogy ne állítsák le feléjük a gázszállítást az oroszok. A helyzet annyira kiélezett, hogy rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze jövő hétfőre az illetékes francia miniszter, a vitának pedig május 20. körülig el kell dőlnie, mert akkoriban számos tagállam gázcégének ki kell fizetnie a számlát az oroszok felé.
A szankciós politikákra a haszonelvűség és üzleti érdekek oldaláról leselkedő veszélyek közismertek. Ugyanakkor a szankciós kudarcok jelentős része egy másik szereplőhöz, a radikális választói csoportokhoz kötődik. Ezek azok a külpolitikában aktív, az agresszor feltétel nélküli és gyors megbüntetését szorgalmazó tömegek, amelyek gyakran cselekvési kényszert teremtenek a döntéshozóknál. Jelenlétük szükségszerű, ideális esetben az ő szempontjaikat kellene összeegyeztetni a célországnak okozott, gyakran hosszabb távú károkozás maximálásával, a szövetségesek megsegítésével és az el nem kötelezett országok megnyerésével. Túlzott befolyásuk irreális célkitűzéseket, a társadalmi támogatás gyors elapadását, kudarcélményt okoz. A szankciós krónikákban oly gyakori ez utóbbi torzulás, hogy a szakirodalom növekvő része a belpolitikai (látszat)cselekvést tarja a szankciós politikák fő értelmének és sikerkritériumának, azt tartja az elemzés meghatározó kontextusának.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós tagállamoknak, hogy a meglévő szerződéseik teljesítésében maradjanak az eurónál, vagy a dollárnál, de ne fizessenek rubelben az orosz gázért - közölte szerdán Kadri Simson energiaügyi biztos.
Marine Le Pen vasárnapi vereségével az EU elkerülte, hogy nyíltan euroszkeptikus elnöke legyen az egyik legfontosabb tagállamnak, a magyar külpolitika mozgástere azonban jelentősen beszűkülhet a következő időszakban - erről beszélt Zsoldos Ákos, a Portfolio makrogazdasági elemzője a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adásában.
Jelenleg dolgozunk az Európai Unió hatodik oroszellenes szankciós csomagján, és ennek keretében az olajembargó valamilyen formáját is fontolgatjuk úgy, hogy ez a lehető legnagyobb fájdalmat okozza az oroszoknak, miközben „a lehető legkisebb járulékos kárt okozzuk magunknak”, azaz „okos” szankciókban gondolkodunk – jelezte a The Times-nak Valdis Dombrovskis.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói megállapodtak az illegális, valamint a hamis online tartalmak terjedésének hatékony kezelését és az alapvető jogok védelmét a digitális térben védelmező új szabályokról - közölte a két uniós intézmény szombaton.
Az orosz olajembargó kapcsán még kedden is kategorikus elutasítást hangoztatott a magyar kormányzati kommunikáció a túl nagy ár miatt, a mai Kormányinfón azonban ettől eltérően már úgy fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy meg kell várni a részleteket és csak utána alakítja ki álláspontját a kormány. Nagyon valószínű, hogy a finomodó kormányzati kommunikáció azzal függ össze, hogy közben kiderült: már a jövő héten bejelenthetik az uniós orosz olajembargó részleteit és néhány részlete már ki is szivárgott. Ezek elsőre kedvezőnek tűnnek magyar szempontból, pontosabban megnyitják az utat egy olyan kompromisszum felé, ami a magyar gazdasági érdekeket is figyelembe veszi.
Az Európai Unióban márciusban 7,8%-kal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest az Eurostat adatai szerint, ami érdemben meghaladja az előző havi 6,2%-ot. A magyar 8,6%-os infláció tehát átlag feletti, azonban a különböző hatósági árak nélkül a dobogón lenne.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
